Mechanikai mozgás. Koordinátarendszer és vonatkoztatási rendszer.
- Mit nevezünk mechanikai mozgásnak?
Mechanikai mozgásnak nevezzük a test helyváltoztatását más testekhez képest a idő múltával.
A Világmindenséget a benne lévő testek mérete alapján 3 részre szokás osztani:
- Microvilág – atomok, molekulák, egyébb részecskék
-
- Macrovilág – bolygók, környezeti tárgyak, embe
- Megavilág – csillagok, galaktikák.
A mechanikai mozgás – a macro- és megavilág objektumainak mozgása.
A mechanikai mozgást feltételesen két részre osztják: haladó- és forgo mozgásra.
- Haladó mozgás – amikor a test minden pontja azonos módon mozog (a testben feltételesen meghúzott párhuzamos egyenesk mindvégig párhuzamosak maradnak9
- Forgó mozgás – amikor a test összes pontja olyan körvonalak mentén mozog, amelyek középpontjai egy egyenes mentén helyezkednek el
- Mit tanulmányoz a mechanika?
Mechanika – egy tudomány, amely a testek mechanikai mozgásáról, egymással való kölcsönhatásukról szól.
A mechanika fő feladata –
- a testek mechanikai mozgástörvényeinek megismerése
- a test viselkedésének előrejelzése a mechanikai törvények alapján
- meghatározni a test mechanikai állapotát (koordinátáit, sebességét) bármely időpontban.
Kinematika - a mechanika része, amely a test mozgását tanulmányozza , de nem foglalkozik annak okaival.
- Vonatkoztatási rendszer.
Vonatkoztatási test – test, amely az adott feladatban nyugalomban lévőnek tekintődik és hozzá viszonyítják a feladatban lévő többi test mozgását.
Vonatkoztatási renszer – koordinátarendzserrel összekapcsolt vonatkoztatási test és óra az idő mérésére.
Rádiusz vektor – vektor, amely összeköti a vonatkoztatási rendszer kezdőpontját a test helyzetével valamilyen időpontban.
Mosolyszünet :):
- Milyen feladatok megoldásával foglalkozik a mechanika napjainkban?
Történelme során a mechanika különböző feladatok megoldására összpontosított. A XIX. Század végén az aerodinamikán volt a hangsúly, a XX. Században a rakéták mozgáspályájának meghatározása.
Napjainkban a nem lineáris nagy amplitudójú rezgések tanulmányozásáé a vezető szerep. Ilyen rezgéseknek van kitéve a földfelszín 6-7 erősségű földrengések idején. (Krölov, Bogoljubov, Mitropolszkij).
